Mi a WPC? Mi a fa-műanyag kompozit?
Nagyon lebutítva, a fa-műanyag kompozit, fa, műanyag, némi ragasztó, színezőanyag és még egynéhány adalékanyag keveréke. Más nyelveken WPC-ként ismerik, azaz Wood-Plastic Composite.
A „fát” és a „műanyagot” értjük, de mit jelent a „kompozit” kifejezés?
A kompozit anyagot két vagy több anyag kombinálásával állítják elő, melynek célja az, hogy egy olyan anyagot nyerjenek, mely fizikai tulajdonságaiban különbözik az alkotó anyagok tulajdonságaitól. A főszabály az, hogy a kompozit anyag végső fizikai tulajdonsága jobb legyen, mint az alkotóelemeké külön-külön.
Érzem, hogy a fenti meghatározás elég általánosra sikerült, ezért kiegészítem annyival, hogy a kompozit anyagok tartalmazhatnak különböző fémötvözeteket, műanyagokat, ásványokat és mint látjuk fát is.
Nagy meglepetés volt számomra az, amikor a témában kutakodva rájöttem, hogy a kompozit anyagokat nem az ember találta fel, bizony megtalálhatók bőven a természetben is.
Példa erre a fa, amely a cellulózszálak kompozitja, egy természetes ragasztó mátrixában, melyet úgy neveznek, hogy lignin. De talán egy többek által ismert természetes kompozit anyag, a gerinctelenek héjazata, mint például a csigák és a kagylók „háza”. Ezek a héjak erősebbek és keményebbek, mint az ember alkotta fejlett kompozitok.
A tudósok megállapították, hogy a pókhálók szálai erősebbek, mint a szintetikus szálak. Koreában, Indiában, Görögországban és más országokban az agyaggal kevert állati héjazatot vagy/és szalmát több száz éve használják házak építésére. Az állati héj vagy a fűrészpor keveréke az agyaggal egy jó példa a szemcsés kompozitra, de a szalma és az agyag keverékét, rövidszálú kompozitnak is nevezhetjük.
Még egy utolsó meghatározás és ígérem nem lesz több ebben a bejegyzésben, de a teljesség igényét színlelve el kell mondanom, hogy a fa-műanyag kompozit, egy szálerősített kompozit anyag, mely abban különbözik a fenti anyagoktól, hogy az alkotóelemei molekuláris szinten különböznek egymástól és mechanikailag elválaszthatók.
Talán sokak számára meglepő lehet, hogy a fa-műanyag kompozit előállításához 60%-ban fahulladékot, bambuszt, fűrészport, mogyoróhéjat, szalmát használnak, 30%-ban műanyag hulladékot, közismert nevén PET palackot, kidobált PVC csövet, 10%-ban pedig ragasztót, festéket, UV stabilizátort, hőstabilizátort, hogy megakadályozzák a polimerek lebomlását.
Végeredményként ez a csodálatos anyag szilárd és üreges profilokká vagy fröccsöntött részekké alakul.
A leggyakrabban a kültéri teraszburkolatok, korlátok, kerítések, falburkolatok, iparvágányok, kerti padok, dekorációk, ablak- és ajtókeretek, valamint beltéri/kültéri bútorok előállításához használják.
A tudósok azt állítják, hogy a fa-műanyag kompozit környezetbarátabb mint a tartósítószerekkel, állagmegőrzőkkel kezelt tömör fafajták, de ami biztos, és ezt már saját tapasztalat alapján állítom, hogy nagyságrendekkel kevesebb karbantartást igényel, mint bármelyik fa. Ezért is nevezzük gondozásmentesnek a WPC-t, vagyis a fa-műanyag kompozitot.
Üdv,
WPC -s Guru Geri
Ui: Mi is küzdünk a műanyag hulladékok felhalmozása és szétdobálása ellen. Meggyőződésem, hogy a szétdobált műanyag nagyon káros az ökoszisztémára nézve, másrészt egy nagyon fontos és hasznos alapanyagról van szó… Igen, többek között például a WPC alapanyaga is…
