Környezetbarát-e a WPC teraszburkolat?

Nagyon kisért, hogy azt írjam „naná, …hát persze, hogy környezetbarát!”, hiszen sikeres szeretnék lenni a szakmámban, melynek részben feltétele az, hogy minél több WPC teraszburkolatot, kerítést adjunk el. De van egy másik énem is, amely arra ösztökél, hogy „..ne egyszerűsítsd le, félinformációk szintjére ezt a fontos témát, hanem racionális érvekkel támaszd alá azt!”.

Utánanéztem annak, hogy a magyar cégek mikor használják termékeikre a „környezetbarát” minőségjelzőt, majd egy kis kutatással megpróbáltam kideríteni, hogy valójában mitől lesz egy portéka környezetbarát.

A legtöbb cég, amellyel e rövidke kutatásom alatt találkoztam, akkor használta a „környezetbarát” jelzőt, amikor a terméke részben vagy teljesen újrahasznosított anyagból készült.

Nagy kő esett le a szívemről, hiszen akkor mi is elmondhatjuk, hogy…

Na, de tényleg ettől lesz környezetbarát, mondjuk a WPC teraszburkolat?!

Próbáljuk meg együtt megfogalmazni azt, hogy mit jelent a „környezetbarát” -ság! Nagyon sok meghatározással találkoztam már e téma kapcsán, de számomra az egyik legelfogadhatóbb így hangzik:

„A környezetbarát termékek olyan gyártmányok, készítmények, ame­lyek a gyártás, felhasználás és a megsemmisítés során a lehető leg­kevesebb környezeti kárt okozzák.”

Forrás: Winter, Georg, Das umweltbewusste Unternehmen, C.H., Bech München, 1993  >>>

Klaus North-tól azt is megtudtam, hogy a WPC termékeket legalább 5 környezeti hatás alapján kell megvizsgálnom:

1. Milyen nyersanyagból készült a WPC?
2. Hogyan lehet hosszítani az élettartamát és hogyan lehet újrahasznosítani?
3. Milyen eredetű energiát használnak a WPC előállításakor?
4. Milyen környezeti szennyezést/károkat okoz a WPC előállítása?
5. Milyen a csomagolása?
   
   Forrás: Klaus North – Environmental Business Management >>>

Ezek fényében, próbáljuk meg pontonként értékelni a WPC-t:

• Milyen nyersanyagokból készül…?

A WPC Guru-s teraszburkolatok és kerítések, 60%-ban újrahasznosított fából, 30%-ban újrahasznosított műanyagból és 10% ragasztóból, színezőanyagból készülnek. Most lesz, aki ezen a ponton felhúzza a szemöldökét, azzal a megjegyzéssel, hogy: „fúj, a műanyag kőolajból készül…!” De itt rögtön meg is jegyezném, hogy enne köszönhető a WPC azon tulajdonsága, hogy nagyon hosszú időn keresztül lehet használni (legalább 30 évig). Még egy enyhítő körülmény lehet az, hogy a műanyagot (egy kis túlzással) a szemétdombról szedegetik össze samponosdoboz, kólásüveg stb. formájában.

Ennél a pontnál, egy 1-től 10-ig tartó skálán egy, 8-ast adnék a WPC-nek (ahol az 1 pont nagyon nem környezetbarát, a 10 pedig a teljesen környezetbarát).

• Hogyan lehet hosszítani az élettartamát, és hogyan lehet újra felhasználni?

A WPC ipari szintű újrafelhasználását már elkezdték a gyártók. A kutatók, az újrafelhasznált és a friss keverék 30-70%-os arányát tartják ideálisnak.

Forrás: Construction and Building Materials – Volume 28, Issue 1, March 2012, Pages 557-560 >>>

Mivel a WPC hosszú élettartamú és mellette újrafelhasználható, ezért az 1-10 skálán, e jellemzője alapján 8-ast adok neki.

• Milyen eredetű energiát használnak a WPC előállításakor?

Tudván, hogy az erőművek, az ipari tevékenység és a szénhidrogén alapú szállítás kéz a kézben okozzák a legnagyobb környezeti károkat, éppen ezért nem gondolnám, hogy a WPC előállítási folyamata és a produktum szállítása túlságosan környezetbarát lenne. Ennél a pontnál egy 4-est adnék a WPC-nek, mivel az előállításhoz szükséges elektromos áramot többnyire nem fosszilis fűtőanyag felhasználásával generálják.

•  Milyen környezeti szennyezést / károkat okoz a WPC előállítása?

A WPC legfontosabb alapanyaga a bambusz és a nyárfa. A bambusz egy pázsitfűféle, amely nagyon igénytelen és nagyon gyorsan nő, ezért a kitermelésük nagyon gyorsan és szinte környezeti károk nélkül pótolható. A világon jellenleg 77 millió hektáron él a bambusz, mely terület nagysága – bármennyire is furcsa – folyamatosan nő. A jövő acéljának is nevezik a bambuszt. A bambuszról részletek itt olvashatók >> (opens in a new tab)”>>>>

A nyárfát, mint egy további alapanyagot, a gyártó hulladékként vásárolja fel majd porítja.

Ahogyan az első pontban kitértem a műanyagokra, a gyártó azokat hulladékból válogatja ki, majd azokat is porítja. Ennél a pontnál 8-as alát adok, mivel a WPC-hez használt öregedés gátló ragasztóanyag és színezők minden bizonnyal okoznak környezeti károkat.

• Milyen a csomagolása?

Mivel csomagolás nélkül jut el a termék a gyárból egészen a végső felhasználóig, ezért ennél a pontnál a WPC megérdemli a 9-est. Azért nem a 10-est, mert bizonyos termékeknél előfordul a raklapozás és a zsugorfóliázás…

Tehát visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy „környezetbarát-e a WPC teraszburkolat”, azt a választ tudnám adni, a fenti pontozás alapján, hogy 74%-ban környezetbarát.

Következtetés:

A 74%, első pillantásra megosztó lehet, de tudni kell, hogy abszolút értelemben ezen a skálán, a 100%-ot semmilyen ipari tevékenység által megformált produktum nem érheti el. Hiszen a gyártás, előállítás de még az újrahasznosítás folyamata is mindig valamilyen negatív hatással van a környezetre. Egyesek azt mondják, hogy a földigiliszták által előállított biohumusz egy un. 100%-osan környezetbarát termék. Nos, ezen a skálán a 74%-ra minősített WPC-re azt mondhatjuk, hogy „többnyire környezetbarát termék”.

Még egy legutolsó gondolat. Ezt a bejegyzést a teljesség igénye nélkül készítettem. Bár nagyon kíváncsi lennék egy környezeti szakember értékelésére, ennek ellenére úgy gondolom, hogy az eredmény tárgyilagosnak mondható.

Üdv,
WPC -s Guru Geri